A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kakukkfű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kakukkfű. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 13.

Csirkés ciabatta tepsis burgonyával

A ciabatta az egyik legjobb pékárú, mert pont elég nagy ahhoz, hogy vacsora vagy ebéd legyen belőle, de egy kiadós reggelinek sem utolsó. Egy bajom vele, hogy nekem nem nagyon esik útba olyan pékség ahol lehetne kapni, de ez nemrég megváltozott. Még egy kis problémám van, ami csak annyi, hogy fehér lisztből készül és én nem eszem fehér kenyeret, de az az igazság, hogy a ciabattára azért elcsábulok. Valószínű az lesz ennek a ciabatta sztorinak a vége, hogy kikísérletezem, hogyan tudom itthon elkészíteni teljes kiőrlésű lisztből. De amíg ez nem történik meg, marad az elcsábulás.

Hozzávalók ( 2 főre):

2 darab ciabatta:

25 dkg csirkemell kis kockákra vágva

tejföl


jégsaláta levél

bazsalikom levél

pár szelet uborka

4-5 közepesen nagy újburgonya

só, bors és valamilyen ízlés szerinti szárított zöld fűszer a burgonya ízesítéséhez, ez ebben az esetben kakukkfű volt

napraforgóolaj
 
A burgonyát jó alaposan megmosom és cikkekre vágom (hosszába félbe, majd a felet is félbe, ha túl vastag akkor ezt a felet is félbe) beleteszem egy tesibe, sózom, borsozom, megszórom kakukkfűvel és olajat öntök rá és kézzel összeforgatom, hogy az olaj és a fűszerek szépen bevonják. 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt szépen megsütöm, de közben néha egy fakanállal megforgatom a burgonyát. Közben előkészítem a csirkét, megmosom, felkockázom, sózom borzozom és ide is jöhet a jó kis kakukkfűből és a serpenyőben egy kevés olajon, aranybarnára sütöm. A ciabattát félbe vágom, megkenem vékonyan tejföllel, megpakolom a metélőhagymával, salátalevelekkel, bazsalikommal és uborkával majd a csirkefalatokkal. A tepsis burgonyával tálalom. Így nyáron egy jó kis rozéfröccsel isteni.





Jó étvágyat!


2012. augusztus 1.

FŰSZERda- Kakukkfű


A kerti kakukkfű vagy más néven pecsenyefű évezredek óta ismert a Földközi -tenger egész vidékén. A görögök és rómaik szerint erősítő, bátorító hatása van, de ételeiket is fűszerezték vele. A növényt a Benedek-rendi szerzetesek hozták magukkal Közép-Európába, ahol hamar megtalálta a helyét a kolostorok kertjeiben és a paraszti udvarokban. Ez a gyógy- és fűszernövény szereti a napfényt és jól tűri a szárazságot, nálunk a rozmaring párja  a balkonládában és nagyon szeretnek együtt-illetve velünk élni, mert az ablakunk nyugati fekvésű, így egész délután süti a nap.
A kakukkfűnek antiszeptikus hatása van, csillapítja  a köhögési ingert, nyákoldó és segíti az emésztést, mindamellett, hogy remekül lehet használni, szinte minden ételhez. Mindenféle húshoz illik, én legtöbbször csirkéhez használom, vagy tepsis sült burgonyához, de tökéletes bármilyen paradicsomos ételhez is, pizzaszószba, vagy melegszendvicskrémbe, de tettem már fasírtba is. Erős, kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét.
A pecsenyefű olyan fűszernövény, melyet kitűnően lehet szárítani, mert a szárítás közben az aromája nem vész el, hanem intenzívebbé válik. Én úgy szoktam csinálni, ha mondjuk túl sokat vágok le belőle, vagy a piacon többet vettem a kelleténél, hogy egy papírtörlőbe teszem a mikró tetejére és hagyom, hogy megszáradjon, majd a leveleket leszedem a szárról és már kész is a szárított kakukkfű.