Most, hogy beköszöntött az ősz nálunk előkerülnek szépen lassan a forró levesek az otthoni étlapról. Ennek azért is örülök, mert a kedvenc levesem a tárkonyos csirkeragu leves (annyira, hogy még a nyári esküvőnkön is az volt :) ). Szóval vissza a leveshez, illetve az egyik fontos ízesítőjéhez a tárkonyhoz. Valószínűleg a középkori keresztes lovagok hozták magukkal Európába ezt a Szibériából és Dél-Ázsiából származó növényt. Már a középkori füves könyvekben is étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó és menstruációs vérzést serkentő szerként ajánlották a más néven sárkánygyökérnek nevezett növényt.
Teája vizelethajtó, fokozza az emésztőrendszer hatékonyságát, de kismamák semmikép ne használják.
Az évelő fűszer, bokros, 50-150 centiméter magasra is megnő, júliustól szeptemberig virágzik.
A konyhában igen sokoldalúan fel lehet használni a tárkonyt, melynek két fajtáját különböztethetjük meg, az orosz tárkony kellemesen csípősen fűszeres, a német vagy francia tárkony enyhébb, ánizsaromájú.
Friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve és szárítva is felhasználható. Saláták, ecetes savanyúságok eltevésénél, de levesek, főtt húsok, szárnyasok, birka, bárány, vadhúsok, valamint zöldbab-, zöldborsó-, és burgonyafőzelékek, ecetek ízesítésére is használhatjuk. Jól illik halakhoz, mártásokhoz, tojáshoz, túróhoz, vagy mehet egy marékkal a kedvenc levesembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése