A szegfűszeg az egyik legrégebbi fűszerek egyike, mely legelőször kínai és indiai írásokban bukkan fel. Kr. után 300 körül került valószínűleg a selyemúton , Egyiptomon és Törökországon keresztül Európába. z eredetileg Maluku-szigetekről származó növényt ma már Zanzibárban termesztik többek között.
A fűszert
a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe
csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A bimbók alakja szögre emlékeztet, innen ered a szegfűszeg
név.
Ez az aromás afrodiziákumként is ismert növény, többek között fájdalomcsillapító,melegítő, emésztést segítő hatású, antiszeptikus, többféle köptető és görcsoldó krém alapanyaga, segít megakadályozni a hasmenést és a hányingert. A szegfűszeg méhösszehúzódásokat okoz, ezért a kismamák mindenképpen óvatosan bánjanak vele. A nyavalyák orvoslásán túl a szegfűszeg távol tartja a
rovarokat, épp ezért a narancsba szurkálva praktikus és az asztalt is díszíti.
A szegfűszeget leggyakrabban egészben használjuk, de lehet őrölt formában is kapni. Ha nekem a szegfűszeg az eszembe jut, akkor rögtön gyümölcslevest, kompótot és forralt bort is vizualizálok mellé. Mindenféle gyümölcsös ételhez remekül illik, süteményekbe is nagyon finom, de használható szárnyasokhoz, vagy húspácokhoz is.
Sokféle fűszerkeverék alapja, például a currynek,
a kínai öt fűszer-keveréknek, a franciák által ragukhoz, kolbászokhoz
előszeretettel használt quatre epices-nek és a marokkói ras el
hanout-nak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése