Piaci zsákmányok Malagából

A piacra nem csak turisztikai értéke miatt mentünk, hanem azért mert ezen a nyaraláson (= gasztrotúrán) mi gondoskounk magunknak az élelemről és egy ilyen csodás piacon ez nem is ment nehezen. Vettünk zöldségeket, gyümölcsöket, serrano sonkát és chorizo kolbászt is, és ezekből állítottam össze az ún. tapas ebédünket. A tapas a spanyol gasztronómia jellegzetes fogása, amit általában a bárokban, éttermekben a szeszes italok mellé szolgálnak fel. 

A szó eredetének legelterjedtebb változata szerint régen a boros poharakra kistányért raktak, hogy ne szálljon bele a por vagy ne másszanak bele a bogarak.  Ezekre a kistányérokra, fedőkre rakták azokat az apró falatokat, amelyeket a bor mellé fogyasztottak. A fedő spanyolul tapa, valószínűleg innen ered a tapas elnevezés. Mondhatnánk, hogy ez a rágcsa, de ez annál jóval több (nem feltétlen mennyiségben), mert itt igazi, jó minőségű falatokról van szó. Tapas bármiből lehet, amit kis adagokra fel lehet osztani például: sonka, kolbász, szendvics, a variációk sora végtelen.

A mai ebédünk a piaci zsákmányokból lett, egy pohár helyi fehér borral.

Jó étvágyat!

Ui.: ezt  itthon is meg lehet csinálni magyar alapanyagból egy könnyű vacsorának

Mercado de Atarazanas avagy a Malagai piac

Malaga, Andalúzia modern és csodálatos kikötővárosa, a Costa del Sol (napos part) legkedveltebb turistacélpontja és nem is ok nélkül. Mindenhol szépen karbantartott parkok, hangulatos sétáló utcák, sétányok és az a megmagyarázhatatlan mediterrán életérzés ragadja magával az ide utazót. Én régóta vágytam Spanyolországba és már most tudom, hogy visszajövök. 

Malaga egyik fő látványossága a piac, amely egy csodálatos épületben található, hétfőtől szombatig 9-14-óráig van nyitva és szerintem minden útikönyv megemlíti. Ez Andalúzia legjobb piaca, mindent lehet kapni ami a mediterrán konyha vezetéséhez szükséges. A pultok roskadoznak a friss zöldségektől, gyümölcsöktől, fűszerektől, az olívabogyó kínálat is elképesztő. Különféle sajtokat és szalámikat, sonkákat is vehetünk, sőt van egy két hely ahol szívesen adnak kóstolót. Annyi a baj, hogy nem nagyon beszélnek angolul, de ezt kézzel lábbal elmutogatva hidaltuk át. A piac egyik oldalán csak halas és tengeri herkentyűs árusok vannak, ami önmagában lenyűgöző. Amikor beléptünk a piacra engem kirázott a hideg (jó értelemben) attól amit ott láttam: mosolygós árusok, friss árú, pezsgő hangulat. Nem is tudom, hányszor mentünk körbe, mert csak ott akartam lenni, egybeolvadni a közeggel.

ui:ha arra jársz ki ne hagyd! :)

Zoli kenyere 1.0

A tegnapi nap izgalmasan alakult, a Food Revolution Day konyhámban gyakorolt hatása miatt. Úgy történt, hogy én boldogan elkészítettem a zellerkrémlevest, amit meg is ettünk ebédre és mint aki jól végezte dolgát, leültem a könyvek fölé. Egyszerre csak valami neszezésre lettem figyelmes és gondoltam megnézem mi történik.Kilopóztam a konyhába és megláttam a drága férjemet, nyitott szakácskönyvvel a kezében a lisztek között turkálni. Megkérdeztem, hogy mit pakolászik ily hevesen, mire rávágta, hogy ő kenyeret fog sütni. Gondoltam magamban ez izgalmas lesz, mivel palacsintát is nemrég óta tud sütni (a tésztát általában én keverem be :) ), de az jutott eszembe, hogy én nem leszek semmi jónak az elrontója, sőt biztattam is Zolit, hogy akkor hajrá, csinálja. Áttanulmányoztuk a receptet és nekiállt. Én visszaültem a könyvek fölé és mosolyogva folytattam a tanulást. Kb. 1,5 óra múlva készen lett a kakukkfüves rozsos kenyér és én alig vártam, hogy megkóstolhassam. A kenyér kihűlt és megkóstoltuk és jelentem nagyon finom lett. 

A recept még tesztelés illetve finomítás alatt van, mert nem mindenhol lehet érezni a kakukkfüvet, de a lényeg az, hogy Zolinak sikerélménye volt és ebből mindenkinek az lehet a tanulság, hogy érdemes próbálkozni, mert  nincs is jobb a saját készítésű ételnél (abban legalább tudod mi van) . Szóval hajrá mindenkinek, főzésre fel, ha pedig segítségre van szükség, keressetek bátran a gasztrotunder@gmail.com-on vagy a Facebookon.

Jó étvágyat!