2012. június 2.

San Miguel tapas fesztivál

Kinéztem egy tapas bárt az útikönyvben a Plaza de la Merced téren, ahol Picasso szülőháza is található. A könyv szerint ez az étterem a helyiek körében is nagyon kedvelt, ezért gondoltam, hogy nézzük meg. Megbeszéltük, hogy a Picasso házba is bemegyünk, de előtte még egy kis városi séta és a Plaza de Toros a bikaviadal aréna megtekintése következik. Én a  séta alatt már elfáradtam, és éhes is lettem, de akkor még hátravolt az aréna megtekintése, építészetileg ugye.... én már csak kúszni tudtam, és ekkor arra lettem figyelmes, hogy szokatlan embertömegek jönnek ki és be az arénába( ez a déli órákban furcsa, mert a helyiek sziesztáznak, és milyen jól teszik). 
Zoli mondta, hogy menjünk be és ahogy beléptünk, azonnal visszatért belém az életkedv, ugyanis a San Miguel sörgyár által rendezett tapasfesztiválba sétáltunk be. Komolyan ekkora szerencsét, nem is hittem el, olyan boldog voltam :) 
A rendszer úgy működik, hogy érméket kellett venni 1 EUR/ darabért és azokkal kellett fizetni a pultoknál. A pultoknál a malagai tapas éttermek képviseltették magukat, éttermenként 3 féle ételt kínálva. Körbenézve nem is tudtam merre menjek, ezért elkezdtük az egyik oldalról a kört. Egy laza 3 órát töltöttünk a fesztiválon, evéssel, ivással, beszélgetéssel, tapasztalással. Felejthetetlen élmény volt.

Fél zsömlére helyezett vékony szelet főtt sertés comb, majonézes szósszal, reszelt főtt tojással, csemege uborkával és kapribogyóval:



Fél zsömlére kanalazott hagymás szósz, szalma krumplival és egy kis sült kolbásszal:





Sertéspörkölthöz hasonló egytálétel, szalma krumplival és piros húsú paprikával:


Lecsóhoz hasonló étel, tepsis burgonyával, tükörtojással és ropihoz hasonló kenyérrudacskával:




Bagettre halmozott spanyol omlett azaz tortilla, kagylóval és ecetes paprikasalátával:




Fűszeres feketekagyló kenyérrel:




Extra szűz oliva olajjal locsolt kifli, sonkával:




Fűszeres marhahús, kuszkusszal:


Ezeket az isteni falatokat San Miguel sörrel (én citromossal-az valami isteni, pedig boros vagyok) öblítettük le, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy az útikönyben talált tapas bárban már nem ettünk, mert a gasztroszerencse közbeszólt! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése